Mit kell tudni a tamponról

A tampon egy olyan eszköz, mely egy testnyílásba vagy egy sebre helyezve felszívja a keletkező testfolyadékot. Nedvszívó anyagból készül, általában pamutból vagy vattából. A legismertebb fajtáját nők számára gyártják, menstruáció idején a hüvelybe felhelyezve felszívja a keletkező vért. Számos országban (köztük az Amerikai Egyesült Államokban is) a tamponokat orvosi eszközként tartják számon.

Története

Már az ókori egyiptomiak feltalálták az eldobható tamponokat, amik akkoriban papiruszból készültek.Az ókori görögök fapálcika köré csavart gézt alkalmaztak tampon gyanánt. Erről Hippokratész i.e. 5. századi írásaiban olvashatunk. Az első tamponok alapanyagai között megtalálható a gyapjú, a papír, növényi rostok, szivacsok, a fű és később a pamut is.

Orvosi eszközként a tampont körülbelül a 19. század óta alkalmazzák. Ekkoriban szalicilsavval kezelt tamponokat használtak a lőtt sebek fertőtlenítésére. Ez a gyakorlat még ma is él, az iraki háborúban is hasonló módszerrel látták el a sebesülteket.

Az applikátorral és eltávolító zsinórral ellátott tampont 1929-ben találta fel és szabadalmaztatta az amerikai Dr. Matthew Martin. Dr. Martin később eladta a szabadalmat Gertrude Tendrichnek, aki megalapította a Tampax Társaságot mely elindította a tampon tömeggyártását. Később Dr. Judith Esser-Mittag nőgyógyász tanulmányai alatt fejlesztette tovább a tampont. Az 1940-es évek végén Dr. Carl Hahn, Heinz Mittag segítségével kezdte meg az újabb változat tömeggyártását. Dr. Hahn 1974-ben eladta cégét a Johnson and Johnsonnak.

gyapjú tampon a 19. században

Hogyan működik?

A tampon a menstruáció idején egy fonal kivételével a hüvelyben van. Ennek köszönhetően diszkréciót és teljes körű szabadságot nyújt viselőjének. Használatával olyan tevékenységek, mint például az úszás, akadálytalanul végezhetőek. Ürítés előtt általában nem szükséges eltávolítani a tampont, habár a kilógó fonal tisztán tartására érdemes odafigyelni.

Az egészségügyi betétekkel ellentétben a tampon használatával a vér nem kerül a nyílt levegőre, így nem keletkeznek kellemetlen szagok. Ha viselője fel van öltözve, a tampont lehetetlen észrevenni, ellentétben a betétekkel, amelyeknek a körvonala néha a ruhán keresztül is látható. Eldobható termék lévén használat után nem szükséges tisztítani.

A tampon a test belsejében úgy szívja magába a folyadékot, mint egy kis szivacs, nem pedig csak egyszerűen eltömi az útját. Ezért van az, hogy amikor telítődik, és már nem tud további nedvességet fölvenni, akkor bizony “ereszt”.
A tampon a hüvelyben akkor van jó helyen, ha nem nyom. Ekkor ugyanis kellően távol van a hüvelybemenettől, ahol az érzőidegek nem észlelik.
A tampon tiszta, préselt vattából készül. Alakja és külső sima felszíne egyaránt a könnyű felhelyezhetőséget szolgálják. A kivételhez erősen rögzített pamutszál lóg ki a belsejéből.

Első próbálkozás

A tampont elvileg már az első menstruáció alkalmával is lehet használni, mivel a szűzhártya csak ritkán annyira vastag, zárt és ennél fogva sérülékeny, hogy egy tampon felhelyezésétől elszakad. Ugyanakkor az első vérzések idején még tampon nélkül érdemes megismernie magát a lánynak, hogy milyen intenzitású a menstruációja és meddig tart.

Eltávolítás

A vérzés erősségétől függően akkor célszerű belekezdeni a kivételbe, ha a tampon már telítődött. 4-5 óra elteltével már valószínűleg kellően nedves a tampon vattája.
A tampont a húzószálnál fogva határozott húzással kell kiszedni. A húzás iránya lehetőleg egyezzen a hüvely ferdeségével. Ezt mindenki maga érzi. Érintetlen szűzhártyánál olykor egy rövid időre érezhető a megduzzadt tampon. Ezt a kis kellemetlenséget leszámítva a művelet fájdalmatlan.